Tisztelt Partnerünk!
Tekintse meg legújabb akciós termékeinket!
Ára: 2 070,-Ft. + Áfa (2 630,-Ft.) | Ára: 2 220,-Ft + Áfa (2 820,-Ft.) |
 |  |
Ára: 2 550,-Ft. + Áfa. (3 240,-Ft.) | Ára: 720.,-Ft. + Áfa. (915 Ft.) |
 |  |
Ára: 715,-Ft. + Áfa. (905,-Ft.) |  |
Ára: 16 720,-Ft. + Áfa. (21 235,-Ft.) | |
 |
 |  |  |
Tekintse meg további újdonságainkat cégünk weboldalán!
 |  |  |
 |  |  |
Üdvözlettel:
A Saunabau csapat
Készüljön fel a szaunaszezonra!.jpg) |
|
Kezdés
A szaunában
A szauna kamra elhagyása után
Kezdés
meleg zuhany – terheli a lélegzést és vérkeringést
A végén
Ami a szaunázáshoz szükséges
Két finn tudományos vizsgálatban, amelyben újszülöttek és kisgyermekeket 15 percre kitették a szauna melegének kiderült, hogy az nem veszélyezteti egy gyermek egészségét. Európában is egyre elterjedtebb, hogy a gyermekeket elviszik szaunázni. Nyilvános szaunákban általában az alsó korhatár 3 éves kor. A gyerekekre nézve legfontosabb szauna hatások a megedződés és az immunrendszer megerősödése. Bizonyos növekedési stádiumban néhány gyermeknél vérkeringési zavar fordulhat elő, ami a rendszeres szaunázás során rendbe jön.
Finnországon kívül a szaunázás először sporttal kapcsolatosan jelent meg.
A sportorvosok hajtottak végre tudományos vizsgálatokat a szaunáról. Megtalálták az okokat az izmok ellazulására, a salakanyagok leépítésére, és másrészt a fáradékonyságot előhívó anyagok leépítésére. Sportolás után következzen a szauna, mint lazulás, ill. pihenés. Ha a sportoló sérüléseket szenvedett, egy napig mellőzze a szauna használatát. Az utolsó szaunázás és a következő mérkőzés között is legalább egy nap kihagyható.
Vizsgálatok mutatták, hogy a szív megterhelése szaunázás során akkor nagyon magas, ha az előző vérkeringés terhelés még nem csökkent. Ilyen például teniszezést és főleg squasholás követő szaunázás esetén figyelhető meg. A játék és a szaunázás között, legalább ½ óra szünetet kell tartani.
Ha az előző sportolás során sok verejtéket vesztettünk, ajánlatos a folyadékvesztést gyümölcslével vagy ásványvízzel pótolni, a szaunázás előtt.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy idős emberek is nyugodtan szaunázhatnak.Megfigyelhető hogy sok 70 év körüli ember is rendszeresen használja a szaunát. Egyesek mellőzik a hideg vizes medencét, mások nem mondanak le róla. Ez mindenképpen az egészségi állapotuktól függ. Néhány idős ember rendszeresen, minden héten szaunázik.
Vannak olyan tényezők, amelyek miatt javasolják a szaunázást az idősek számára. A szövetek rendszeres salaktalanítása gátolhatja a betegségek beépülését. Az erősen növelt vérellátás egy friss egészséges külsőt biztosít.
Az előítéletek ellenére a szauna még a gyenge szívet sem veszélyezteti. Sőt, klinikánkban olyan embereknek, akiknek hónapokkal azelőtt szívinfarktusuk volt, rehabilitáció keretében javasolják a szaunázást. A lehűtés itt csak levegőn és zuhany alatt történik, medence használat nélkül. A leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a szaunázásnál, a korra nézve nincsenek határok.
Amennyire egy asztmás a nedves – meleg időtől rohamokban szenvedhet, annyira jól esik neki a szaunázás. A nyilvános szaunákban sok asztmás páciens van, akiknek azért olyan egyértelmű a szaunázás, mert attól semmilyen rohamot nem kapnak. A szauna száraz melegében ellazulnak a hörgőizmok. Ez pont a görcsök ellen hat, amelyek a rohamokhoz vezetnek.
Azoknál az asztmás betegnél, aki esetében előfordult már a tüdők felfújódása, és akik hajlamosak a légúti fertőződésekre, annak a megerősítő, ellenálló képességet növelő szaunának nagy jelentősége van.
Aki rendszeresen szaunázik, az nem fázik meg. Vannak emberek, akik ezért azt hiszik, hogy egy már elkezdődött megfázás is elmúlik a szaunától. Ez azonban nem mindig van így. A már megfertőzött pácienseknél a szaunázás folyamata (forró/hideg) azt válthatja ki, hogy a betegség különösen súlyosan fejlődhet ki. Ha már jelen vannak az influenza tünetei, az a helyes, ha csak a betegség jelei elmúlásakor látogatjuk a szaunát, mivel így a betegség maradványai az izzadás során kiürülnek a testből.
A szabály így hangzik: Friss fertőzés és a szauna nem fér össze. Ahhoz, hogy a léguti betegségeket megelőzzük hetente egyszer, látogassunk el a szaunába, mivel a védő hatása általában egy hét után elmúlik.
Sokan panaszkodnak az izületekben, gerincben és az izmokban lévő fájdalmakról, amikor mozognak, és néha akkor is, ha nyugalmi állapotban vannak. Ezeket a panaszokat „reumának” nevezik. Ha egy gyulladásos folyamatról van szó, akkor a szauna abban a stádiumban teljesen mellőzendő. Mivel a beteg állandó orvosi kezelés alatt van, csak az orvos döntheti el, hogy mikor szabad megint szaunázni.
Szerencsére ez csak kevés beteget érint. A legtöbb panasznál krónikus betegségről beszélünk, amelynél a szövetek vérellátása és az izmok feszüléses állapota ugyanúgy részt vesz, mint a vegetatív idegek és bizonyos hormonmirigyek. A szaunázás során a fájdalomküszöb feljebb kerül, a mozgás könnyebb és jobb. Így sok szauna látogató azért jár szaunázni, mert ez segíti és könnyíti őket a fájdalom fellépésénél.
Akut betegek, főleg láz esetén, gyulladt belső szerveknél, tüdőtuberkulózisban szenvedők, akut rákosok és azok az emberek, akiknél agyvérzés előfordult nem szaunázhatnak. Ha valakinek a szívén olyan elváltozások vannak, hogy teljesítménye még nyugodt állapotban sem elegendő, akkor nagyfokú elváltozások vannak a véredényekben, főleg az agyban és a szívben. Így a szaunázás szóba sem jöhet.
Néhány betegségnél a súlyosságától, a stádiumától függ a „szauna kérdése”, ezt csak az orvos döntheti el.Vérellátási zavarok általában javulnak a szaunázás folyamán. Asztmáról és bronchitisz- betegségekről már volt szó, a helyett most a többi, a felső légutakban lévő krónikus hurutot említjük, amelynél a szaunázás ajánlott.
A krónikus reumáról, izom-reumánál is a szauna javít a mozgékonyságon és enyhíti a panaszokat, ugyanúgy arthrózis és ínszalagpanaszoknál. Csökkenti az ideggyulladásra való hajlamot.
Különös említést igényelnek a visszerek, mivel széles körben elterjedt. Amennyiben a vénák gyulladása nem áll fenn, a páciensek szaunázhatnak. Ezek az emberek ne lógassák lábukat a szaunában, és a kamra elhagyása után rögtön hűtsék azokat.
Elhízásnál a szauna csak kis mértékben hat (vízveszteség), anorexiánál kicsit étvágygerjesztő hatású. Működési zavaroknál, amelyek a vegetatív idegrendszer rossz működésével vannak összefüggésben, kedvezően hathat a szaunázás.
Nem szabad alábecsülni a szauna használat terápiás hatásait, bizonyos betegségeknél. A klinikai szanatóriumban ezért a szauna nagy szerepet játszik.
A legértékesebb hatása a kezdeti állapotok gyógyítása esetén tapasztalható, melyek bizonyos körülmények között veszélyes betegségekhez is vezethetnek. Kérdezhetnénk hogy „manapság ki nem beteg?” és ezzel az életkörülmények által okozott betegségekre gondolunk. Ezért egyre nő a szaunázók száma, és még több embernek kellene igénybe vennie a szauna jótékony hatását a betegségek ellen.
Európában főleg masszőröket látunk a szaunákban.A manuális testmasszázs, mint ápolási- és terápiaforma, a szauna elterjedésével itt szokássá vált.
A masszázs hatása azonosul a szaunáéval. A meleg által ellazult izomzaton egy mélyen hatásos masszázst lehet alkalmazni, ami megmozdítja a szövetfolyadékot, a salakanyagokat. A masszázs utáni „szauna-menetnél” ez az erős izzadással észlelhető. Tapasztalatok szerint ebben még a masszázshoz használt olaj sem gátolja meg a testet.
Egy további masszázsforma, amelyet a betegkezelés, főleg sportsérüléseknél és helyi zsírfelhalmozódásnál használnak, a vízalatti-sugármasszázs, amit egy nagy melegített fürdőben végeznek. Ha ezt a módszert a szaunával kapcsolatosan használnánk, zavarná a meleg/hideg hatás ritmikus menetét és csökkentené a sikerét.
Aki kipróbálna szívesen egy 38ºC-os medencét, vagy gőzkamrát, az mindenképpen szaunázás előtt tegye. Amennyiben rendelkezésünkre áll egy uszoda, az abban való úszás a szaunázás előtt ajánlatos. Először úszni, utána szaunázni!
Összefoglalva annyit lehet mondani: először megterhelés, utána pihenés. Ez azt jelenti, hogy először úszni, tornázni, futni stb., utána szaunázni.
Az utána való szolárium használatánál tudni kell, hogy bőrünk a szauna által sugárérzékenyebbé válik.
 | Ha kedvet kapott egy saját szauna megrendeléséhez, kattintson awww.saunabau.hu oldalra és tekintse meg ajánlatainkat! Cikksorozatunk következő része:Tanácsok kezdő szaunázóknak.... |
Egyes esetekben „gyógy-láz”-ról beszélhetünk. Ez egy állapot, melynek hasonló hatása van, mint a láznak, tehát magasabb belső hőmérséklet, például 38, 5ºC. Ez csak egy „túlmelegedés”, amelyre a testünk izzadással reagál. A testhőmérséklet normalizálását a lehűtés rövid folyamatával érjük el.
Aki kimelegedve nagy lehűlés veszélynek teszi ki magát, azt sokszor figyelmeztetik, hogy megfázhat. És tényleg sokan már egy huzattól is náthásak lesznek, vagy derékzsábát szenvednek. Ez egy jó szaunázás során soha sem fordulhat elő.
Mivel testünk a jelentős meleghatás, és az ezt követő melegtartalék raktározása által fel van készítve, még télen sem szenved károsodást a lehűtés folyamata során. Azt is csak addig alkalmazzák, míg a testhőmérséklet normalizálódik.
Ebben szerepet játszik a lehűtés módja is, mégpedig erős hideginger alkalmazása, amely az előtte jól felmelegedett testben egy előnyös véredény-reakciót vált ki. Szaunázás közben a test hőmérséklete is magasabb, így fokozottabban tudunk védekezni megfázás ellen. Azonban néhány dolgot ajánlatos betartani: a vizes hajat meg kell szárítani, soha nem szabad ruha nélkül álldogálni, és pihenéskor fontos, hogy egész testünk be legyen takarva.
A légutak felső szakaszain a belélegezett levegő, -mindegy hogy hideg vagy meleg- benedvesedik és átveszi a testünk hőmérsékletét. A forró szauna-kamrában az orr, száj és garat nyálkahártyája lehűti a belélegzett levegőt 80-90ºC-ról majdnem a testhőmérsékletig. Ebből több dologra következtethetünk. Ahhoz hogy ekkora melegmennyiséget felvegyünk és továbbítsunk, számtalan véredény kitágul a nyálkahártyákon, ami a teljesítőképességüket növeli. A garatból, a szív felé folyó vér nagyon sok meleget vezet a test belsejébe. Egy ilyen melegedést követően csökken az oxigénfelvétele a vérbe.
Egy másik ok, amiért a test átmenetileg kevesebb oxigénhez jut, a levegő elvékonyítása. Ez a jelentős felmelegítés során történik.
Fontos a következő két szabály betartása szaunázás közben:
§ ne dolgoztassuk testünket (gimnasztika)! Ez még nagyobb oxigénigényt váltana ki.
§ A szauna-kamra elhagyása után rövidesen menjünk a szabad levegőre, mivel a légutakat így lehet a leggyorsabban lehűteni.
A verejték kiválasztása, amely 99%-a vízből áll, teljesen átnedvesíti a bőrünket. A bőr elszarusodott sejtjei megduzzadnak, részben meglazulnak. A szarupikkelyek nagy része, melyeken por, bőrzsír és baktériumok tapadnak, szaunázás során leválnak és lemosódnak. Ez páratlanul nagy tisztító hatást jelent, szaunázás közben.
A második fázisban történő leöblítés nedvesen tartja bőrünket, ezért nem lehet szó a bőr kiszáradásáról.
Ahogy említésre került, a váltott hideg/meleg hatás beindítja a véredények működését a bőrben. Ezért javasolják tapasztalt kozmetikusok a szauna használatát. Sok nő azzal az elvárással jár rendszeresen szaunázni, hogy bőrük minősége javuljon.
A szárazabb bőrű embereknek javasolt a bőr kenegetése, zsírosabb krémmel, szaunázás után.
A szaunában való izzadás a vér sűrűsítéséhez vezet, amit a szervezet azzal egyenlít ki, hogy a testszövetekből a vizet a vérbe vezeti.
Amennyiben a vér folyadék pótlást kapna szaunázás közben a víz, és a salakanyagok elvonása elmaradna.
Az akut vesebetegség és más akut betegségeknél a szaunázás nem ajánlott.
A verejtékkel együtt húgyanyag is távozik. Ez nagy megkönnyebbülést jelent a test, és főleg a vese számára. Amennyiben a szaunázás a leírt módon, a felváltott felmelegedés és lehűtéssel történik, akkor megfigyelhető, hogy szaunázás közben folyamatosan dolgozik a vese.
A vese jó vérellátása, növeli annak teljesítését. Azért fontos, hogy a páciens semmi olyan dolgot ne tegyen, amivel ezt a folyamatot megzavarhatná.
A vesekőre hajlamos szaunázóknak ajánlott a folyadék vesztés pótlása.
Ha egyszer végig hallgatunk egy, a szaunáról szóló vitát, rájövünk hogy első helyen mindig a szív terhelése áll.A szívet valóban jobban megdolgoztatja az elvárás, hogy helyesen reagáljon a forróságra. A nagyobb véráramlást azzal érheti el, ha gyorsabban és kiadósabban ver.
Normális körülmények között szívünk a nyugodt verés mellett, azzal hogy az összeszűkülésnél a szívkamrák nem ürülnek ki teljesen, lazábban dolgozik.
Nem a teljes vérmennyiséget nyomja ki az artériákba, egy bizonyos maradék (néha a fele) még a kamrákban van, amikor azok már újra telítődnek. Arról a kérdésről, hogy szívünk a szauna magas hőmérsékleteinél hogy dolgozik, több országban készültek tudományos vizsgálatok. Kiderült, hogy szívverésünk száma (pulzus/perc) kb. a felével nő, a kilökött vér mennyisége ugyanakkor szinte megduplázódik. Ennek a folyamatnak köszönhetően a szívünk teljesebb mértékben ürül, gazdaságosabban dolgozik. Ez a kiegyensúlyozott és tágított véredényekre vezethető vissza. Szerepet játszik továbbá, hogy a vegetatív ideg által, amely felgyorsítja működését, szívünk erősebb munkára van ösztönözve.
A bő véráramlás, amelynek gyorsasága a duplájára nő, azért szükséges, hogy a meleget a bőrről a test belsejébe juttassa. Ezáltal a bőr nem lesz túl forró, de a test belseje kicsit melegebbé válik. Később a lehűlés fázisánál a melegjuttatás fordított irányba történik.
Amennyiben a szaunázás javasolt időtartalmát (8-12 perc) betartjuk, akkor az a szív számára nem jelent túlzott megterhelést.
„Vérnyomás” alatt, a véráramlás nyomását értjük az ütőérben. Ez a nyomás a szív és a vér állapotától függ. A szervezetünk igyekszik a megfelelő vérnyomást elérni, hogy az életfontosságú részek, főleg az agy, elég vérhez jusson. Ennek következtében a vérnyomásértékek például már a testtartástól változhatnak (fekve, ülve, állva).
A véredények kitágulása és összeszűkülése következtében egy váltott (meleg/hideg) „szauna menet” során a vérnyomásértékek is változnak. Normális vérnyomásértékeknél egy meleg szauna során könnyű csökkenés figyelhető meg; viszont magas értékeknél egy egyértelmű csökkenés, miközben túl alacsony vérnyomásnál annak normalizálódása észlelhető. A külső levegő és egy hideg zuhany nem hat különösen vérnyomásunkra, viszont a hideg medence igen. Használata során emelkedik, ez főleg a felső értékre érthető. Magas vérnyomásban szenvedőknek ezért nem ajánlott a hideg vizes medence használata, miközben alacsony vérnyomásnál különösen ajánlott.
A hideg zuhanyt követő meleg lábfürdő által, a vérnyomásunk vissza áll normál értékeire. Erős, beteges vérnyomás elváltozásoknál a javulás csak átmenetileg észlelhető. Ebben az esetben maga a szauna nem pótolja a terápiát.
Az a tény, hogy meztelenül szaunázunk, döntő ebben a kérdésben. Semmi sem gátolja a párolgást a bőrről, és az ez által okozott lehűlés, a verejtékkel való bőrnedvesítés következtében, eléri a lehetséges fokokat.Annak, hogy nem történik roham, vagy hőguta szaunázás közben, azaz oka, hogy a túlmelegedés időtartama csak néhány perc. Amennyiben a szaunázó úgy viselkedik, ahogyan ez ajánlatos, nyugodtan és kiegyensúlyozottan, a szervezet csak a meleggel foglalkozik, az izmok terhelése nélkül.
A hideg zuhany és a hideg vizes medence használata során összeszűkülnek az erek a bőrben, amitől a melegszállítás a test belsejéből a bőrbe lelassul. Miután a véredények a szaunázás során kitágultak, majd az azt követő hideg fürdő hatására összehúzódtak, az ismételt kitáguláshoz van szükség a meleg lábfürdőre.
Szaunázásnál veszítünk súlyt, de nem fogyunk. Ahogy azt már leírtuk, a szaunázás során veszített folyadékmennyiség a verejtékmirigyeken keresztül kb. 500-1500 g. Ezt a mérleg mutatja, amit majdnem minden szauna látogató igénybe vesz.
Biztosan mindenki, aki több az ideális súlynál, nagyon örül, amikor szaunázás után a mérlegen egy kilóval kevesebb. A súlyvesztés azonban csak víz. Maradandó fogyás csak fokozatosan érhető el. Szauna után erősen tartsuk vissza az ivást és főleg az evést. Ajánlatos cukormentes vitamindús gyümölcsleveket inni. Egy kis böjtölés szaunázás után jól bírható, azonban szaunázás előtt nem ajánlatos, mivel ájuláshoz vezethet. Kedvező mindig a szauna utáni napon böjtölni.
Szakemberek és orvosok egy véleményen vannak arról, hogy terhesség alatt a szauna jó hatással van anyára és gyermekre. Azoknak a nőknél, akik terhességük alatt rendszeresen (hetente 1 alkalom) szaunáznak, sokkal rövidebb és könnyebb a szülés folyamata.
A kismama közérzetére terhesség közben jó hatással van a szauna. A hetente ismételt vízkiürítés előnyös, mivel a túl nagy vízfelgyülemlés. A veseelégtelenség terhességi mérgezéshez vezethet, amely anyát és gyermeket egyaránt veszélyezteti.
A rendszeres súlyvizsgálat a kismama számára fontos, mivel hetente több mint 500g-os súlynövekedésnél rögtön felkeresheti orvosát. A véredények működtetése, a vérnyomás normalizálódására, és a szív működésére is nagy előnnyel van a szauna egy kismamánál, amellett hogy az izmoknak és a léleknek is jót tesz. A salaktalanítás a gyermek salakanyagainak leépítését is segíti, így magyarázható meg a könnyű,
Nagy melegre az emberi test a bőrben lévő véredények tágulásával, és izzadással reagál. A cél, a belső hőmérséklet (37ºC) tartása, ami a normális hőmérsékletnek felel meg. Szaunázás közben ez csak részben sikerül, annak ellenére, hogy a gyorsan benedvesített testfelületről percenként 30g víz párolog el, ez nem elegendő ahhoz, hogy megtartsa a test belső hőmérsékletét.
A bőr hőmérséklete, amely szobahőmérséklet estében csak 30ºC-os, a szaunában 40ºC-ra emelkedik. A test hőmérséklete eléri a 38 – 38, 5ºC-ot. Sok meleg hatol a testünkbe, melegsugárként a bőrünkbe, és a légutak nyálkahártyáiba.
Az összes véredény kitágul, kiürülnek a vértárolók. A vérmennyiség nő és gyorsabban folyik. A pulzusszám kb. 50%-al nő. Az erősebb véráramlás ellátja a verejtékmirigyeket elég „anyaggal” és elosztja a bőr melegét a test belsejébe. A túl magas, vagy túl alacsony vérnyomás is rendbe jön.
A szauna hatása
| Meleghatás | Lehűtés | |
| A testhőmérséklet növekedése (Bőr + 10 fok, Belső + 1 fok) | A testhőmérséklet normalizálódása | |
| Anyagcsere növekedése a vérben Izzadás Méregtelenítés | A vér oxigénszükségletének kielégítése. A vesefunkció megindítása. | |
| A vérnyomás normalizálódása. Vérellátás javítása. | A szívfrekvencia javítása. A véredények működésének megedződése. | |
| Izmok és lélek lazítása. | A lélek élénkítése. | |
Összhatás:
- A bőrápolás és a sejtek újraképződése.
- Megedződés, ellenálló képesség növelése.
- A szív és a vérnyomás megedződése.
- Jó közérzet.
Hosszú távú hatás, rendszeres szaunázásnál :
Nátha elkerülése, vérnyomás rendes működése, a bőr és a légutakban lévő nyálkahártya jó vérellátása, szívkoszorú jó vérellátása, a bőr ápolása.
A lehűtés folyamatánál a magas testhőmérséklet süllyed. Ezáltal nő a vér oxigénmennyisége. A hideg víz, és a meleg lábfürdő felváltott használata során, a véredények folyamatos edződés alatt vannak. Ha kellemes lazításként érinti a szaunázót a meleg hatása, akkor a lehűtés egy felfrissülési érzetet ad, és az idegrendszerben, valamint fontos hormonális szervben teljesítő impulzusokat vált ki.
A szaunázásnak összességben pozitív hatásai vannak a bőrre, a szívre, a vérkeringésre, és a vízháztartásra. Méregteleníti a testünket és növeli az ellenálló képességet.
A helyesen alkalmazott szaunázás soha sem vezet kimerültséghez. A szauna nem megerőltetés, hanem „pihenés”. Még nagy meleg esetén sem, amikor begyorsul a szívműködésünk, érzünk semmiféle megterhelést. Lélegzetünk nem válik gyorsabbá, vagy lassabbá, előtérbe kerül a nyugalom.
Ezt követi a „lehűtés”, a hűs levegő és a hideg víz alkalmazása. Ez egy felfrissülő érzést ad, amely egyenesen vérpezsdítőnek mondható. A hideg által összeszűkült erek a bőrben egy meleg lábfürdővel kitágulnak. Ezért mondják olyan kellemesnek a lábfürdőt, nemcsak a lábakban, hanem a hátban és az egész testben is.
Néhány általános kérdés a szaunázással kapcsolatban
A szaunázás okozhat lázat?
Egyes esetekben „gyógy-láz”-ról beszélhetünk. Ez egy állapot, melynek hasonló hatása van, mint a láznak, tehát magasabb belső
hőmérséklet, például 38, 5ºC. Ez csak egy „túlmelegedés”, amelyre a testünk izzadással reagál. A testhőmérséklet normalizálását a lehűtés rövid folyamatával érjük el.
Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
Aki kimelegedve nagy lehűlés veszélynek teszi ki magát, azt sokszor figyelmeztetik, hogy megfázhat. És tényleg sokan már egy huzattól is náthásak lesznek, vagy derékzsábát szenvednek. Ez egy jó szaunázás során soha sem fordulhat elő.
Mivel testünk a jelentős meleghatás, és az ezt követő melegtartalék raktározása által fel van készítve, még télen sem szenved károsodást a lehűtés folyamata során. Azt is csak addig alkalmazzák, míg a testhőmérséklet normalizálódik.
Ebben szerepet játszik a lehűtés módja is, mégpedig erős hideginger alkalmazása, amely az előtte jól felmelegedett testben egy előnyös véredény-reakciót vált ki. Szaunázás közben a test hőmérséklete is magasabb, így fokozottabban tudunk védekezni megfázás ellen. Azonban néhány dolgot ajánlatos betartani: a vizes hajat meg kell szárítani, soha nem szabad ruha nélkül álldogálni, és pihenéskor fontos, hogy egész testünk be legyen takarva.
Ártalmas a forró levegő belégzése?
A légutak felső szakaszain a belélegezett levegő, -mindegy hogy hideg vagy meleg- benedvesedik és átveszi a testünk hőmérsékletét. A forró szauna-kamrában az orr, száj és garat nyálkahártyája lehűti a belélegzett levegőt 80-90ºC-ról majdnem a testhőmérsékletig. Ebből több dologra következtethetünk. Ahhoz hogy ekkora melegmennyiséget felvegyünk és továbbítsunk, számtalan véredény kitágul a nyálkahártyákon, ami a teljesítőképességüket növeli. A garatból, a szív felé folyó vér nagyon sok meleget vezet a test belsejébe. Egy ilyen melegedést követően csökken az oxigénfelvétele a vérbe.
Egy másik ok, amiért a test átmenetileg kevesebb oxigénhez jut, a levegő elvékonyítása. Ez a jelentős felmelegítés során történik.
Fontos a következő két szabály betartása szaunázás közben:
- ne dolgoztassuk testünket (gimnasztika)! Ez még nagyobb oxigénigényt váltana ki.
- A szauna-kamra elhagyása után rövidesen menjünk a szabad levegőre, mivel a légutakat így lehet a leggyorsabban lehűteni.
Ártalmas-e bőrünkre a forróság?
A verejték kiválasztása, amely 99%-a vízből áll, teljesen átnedvesíti a bőrünket. A bőr elszarusodott sejtjei megduzzadnak, részben meglazulnak. A szarupikkelyek nagy része, melyeken por, bőrzsír és baktériumok tapadnak, szaunázás során leválnak és lemosódnak. Ez páratlanul nagy tisztító hatást jelent, szaunázás közben.
A második fázisban történő leöblítés nedvesen tartja bőrünket, ezért nem lehet szó a bőr kiszáradásáról.
.jpg)
A szaunázás annyit jelent, hogy a testünket kétszer, háromszor felváltva felmelegítjük és lehűtjük.
A szaunázás folyamatán háromszoros „szauna menet” értendő.
| 1. levetkőzés | |
| 2. wc | |
| 3. zuhanyzás ( törölközés ) | |
| 4. szauna | 8 -12 perc |
| 5. levegőztetés | |
| 6. Hideg víz ( lehűtés ) | 8 - 12 perc |
| 7. Lábmelegítő fürdő | |
| 8. Pihenés | |
| 15 perc | |
| 9. Öltözés |
Ahhoz, hogy a hősugárzás, amely a mennyezet forró fafelületeiből, a falakból és a kályhából áramlik a bőrünket zavartalanul érhesse, ajánlatos
meztelenül szaunázni. Fürdőruhában az izzadság ingerelheti a bőrünket, ami rosszabb esetben ekcémát is okozhat.
Az a szokás, hogy szaunázás előtt és a toalett használata után a zuhany alatt tisztálkodunk. Egy nyilvános szaunában ez például kötelező. Zuhanyzást követően megtörölközünk, mert száraz bőrfelülettel könnyebben izzadunk.
A szervezet megterhelése a meleg által percekben mérve olyan rövid, hogy a szívet és a vérnyomást nem terheli nagymértékben. A helyesen fűtött szauna helységben nem a legalsó padon kell tartózkodni, hanem a középső, vagy legfelső padon helyezkedünk el ülve, vagy fekve, lábunkat felhúzva, hogy azokat is érje a hő.
A „melegedési fázis” határát akkor értük el, amikor testünk eléggé felmelegedett és úgy érezzük, hogy le kell hűteni magunkat. A megfelelő felmelegedésnél bőrünk hőmérséklete eléri a 39 - 40ºC-ot, ritkán többet. A belső hőmérsékletünk közben általában 38 – 38, 5ºC. Nem kell megvárni, hogy teljesen leizzadjunk, mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia, hogy mikor érkezik el az a pont, amikor szükségessé válik testének lehűtése.
Ez nem mindig ugyan abban az időben következik be, függ a közérzetünktől, idegrendszerünk pillanatnyi állapotától. Általában 8 –15 perc, amit a szaunában tudunk tölteni egyhuzamban
Fontos, hogy ne hirtelen, átmenet nélkül lépjünk ki a szaunából. Először célszerű felülni, és csak lassan felállni, mivel elszédülhetünk, vagy rosszabb esetben elájulhatunk, ha hírtelen változtatunk testhelyzetünkön.
A szaunázás e fázisában két dolog fontos, az erős kilégzés (nyugodt belégzés) és a fel – alá sétálás. Pár perc elteltével, még mielőtt elkezdenénk fázni, hideg vizet alkalmazunk. A hideg víz eltávolítja az izzadságot és lehűti testünket. A lábunkkal kezdjük, fel a kezekhez, a szív irányába. Akinek orvosilag megengedett, és szereti, az utána egy hideg vizes medencében hűtheti tovább felmelegedett testét. .
A hideg víz használatára általában egy arra alkalmas, külön helységben kerüljön sor. Ebben a helységben lehet pihenni, és a lábmelegítő medencét is igénybe venni.
A hideg víz szűkíti az ereket, az újra tágulást egy meleg lábfürdővel érhetjük el. 3 –5 percig ülünk pihenve, a lábakat a medencébe tartva. Ezt követően megint hideg vizet alkalmazunk, ami újra összehúzza ereinket. Ezt a folyamatot többször ismételjük, mivel nagyon fontos és hasznos a véredények megedződéséhez.
Kezdők egyszer vagy kétszer ismételhetik a „szauna menetét”. Háromnál több menetnek nincs értelme, nagyon kifárasztaná az embert. Fontos a teljes lehűlés az utolsó menet után, hogy ne izzadjunk újra, felöltözött állapotban, mert ez megfázáshoz vezetne.
A célzott lehűtési folyamat, egy nem túl hosszú szaunázást követően inkább felfrissít, mint elálmosít.
A szaunázás legfontosabb része az izzadás. Az izzadásra való képesség fontos feltétele annak, hogy testünk minden fajta meleghatás ellen védekezni tudjon. Ahhoz, hogy rendesen tudjunk izzadni, fontos a májban lévő véredények jó reakciója, ezt főleg dohányosoknál zavarhatja a nikotin hatása.
.jpg)
Kísérletek bizonyítják, hogy az izzadás közvetlenül a szaunába való belépés után kezdődik.
Ahogy megindul az izzadás, egyből elpárolog, úgy hogy észre sem vesszük. A kiizzadt víz mennyisége akkor derül ki, ha szaunázás előtt és után a testünk tömegét megmérjük.
Amennyiben az elején kevésbé izzadunk tanácsos szaunázás előtt egy meleg lábfürdőt venni, ami a véredényeket, az adott bőrfelületet kitágítja. A hatás fokozható a bőr kefélésével, azonban a szaunában ez kerülendő, mivel e tevékenységünkkel társainkat zavarhatjuk.
Szaunázás során felöntésnek nevezzük azt a tevékenységet, mikor az izzó kövekre vizet öntünk.
A legtöbb szaunázó a felöntést a meleghatás csúcspontjának tekinti. Érzékeny emberek nyugodtan kihagyhatják, mivel a szaunázás a felöntés nélkül is hatásos.
Finnországban olyan vizet öntenek, vagy spriccelnek a forró kövekre, amelyben nyírfaágakat áztattak, ezzel egy friss illatot biztosítanak a szaunázás során. Európa más országaiban különböző olajokat használnak – vízzel higított állapotban -, melyeket direkt e célra fejlesztettek ki.
.jpg)
A legtöbb szaunázó hetente egyszer, kevesen kétszer járnak szaunázni, mindig ugyanazokon a napokon. Egyszeri szaunázás körülbelül egy hétre fejti ki hatását, leginkább a véredények reakciójára és a megfázás ellen hat. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres szaunázás hosszú távon nyújt védelmet az ilyen jellegű betegségek ellen.
A „szauna menetet” (felmelegítés / lehűlés) két – háromszor ajánlatos alkalmazni, az első két szauna látogatás során elég kétszer, csupán arra kell figyelni, hogy megfelelő időt töltsünk a szaunába (kb. 8 perc a középső padon fekve)
A szaunázás veszélytelenségét az is bizonyítja, hogy több mint három „szauna menet” után, vagy a mindennapos szaunázás esetében sem lépnek fel egészségügyi problémák. Azonban a túlzott használat nem vezet nagyobb eredményhez. Ilyenkor már szaunázás közben elálmosodunk, és a túlzásba vitt szaunázás álmatlansághoz, és ingerlékenységhez vezethet.
Ha kedvet kapott egy saját szauna megrendeléséhez, kattintson a www.saunabau.hu oldalra és tekintse meg ajánlatainkat!
Cikksorozatunk következő része: A szaunázási folyamat hatása a szervezetünkre…
.jpg)
A szaunázás igazi testi és lelki lazítást, valamint a test tisztítását és méregtelenítését biztosítja. Jótékony hatást fejt ki a szívre és a vérkeringésre nézve is.
Kérdőíves felmérések alapján a következő válaszok születtek arra a kérdésre, hogy miért használják rendszeresen a szaunát:
· 71% azt mondta, hogy a „kikapcsolódás és pihenés” a céljuk a szaunázással
· 62 % „megedződést” jelölte a szaunázásának céljául
· 41% a „fittség és teljesítőképesség” növelését említette
Ezen túlmenően hölgyek 47%-a hangsúlyozta a bőrápolást és a jobb külsőt. Néhányan megemlítették a „tisztálkodást” (28%) és a „fogyást” (12%) is mint fő célt. A szaunázók 16% említette, hogy betegsége kezelése miatt jár szaunázni, azonban a felmérésből az is kiderült, hogy a látogatók nagy számban visszatérő betegségeik megelőzésére kezdték el rendszeresen látogatni a szaunákat.
Mi tartozik egy jó szaunához? 
A hagyomány szerint a szaunákat fából építik, és három lépcsőzetes elrendezésű padot tartalmaznak. A legfelső pad 1 méter távolságra helyezkedik el az épület plafonjától. A padok lécei között távozik a szaunázók testétől lehűlt rossz levegő.
A jól megépített szaunák esetében a hideg levegő a szauna alján távozik. A friss levegő kintről kerül a kabinba közvetlenül a kályha alatt, hogy ott több mint 100 Celsius fokra emelkedjen.Napjainkban, a legtöbb szaunában a kályha elektromosan, ritkább esetben fatüzeléssel működik, azonban néhány nagyobbat, olajjal vagy gázzal fűtenek. Feltétel, hogy a kályha elegendő mennyiségű vulkáni követ (gránit, diorit, gabbro, peridotit) tartalmazzon, melyeken a ráöntött víz hírtelen elpárolog.
A szauna klímafeltételei alatt a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, továbbá a fa felület, a plafon, a padló és a padok hőmérsékletét értjük. A plafon és a padló sugározza a meleget, a padok pedig vezetik a szaunázóra.
Egy közösségi szauna klímafeltételei:
| magasság | hőmérséklet | relatív páratartalom | |
| mennyezet | 235 cm | 100 ºC | 2 - 5 % |
| 150 cm | 80 ºC | 3 - 10 % | |
| 3. pad | 135 cm | 70 ºC | 5 - 15 % |
| 2 .pad | 90 cm | 60 ºC | 8 - 23 % |
| 1. pad | 45 cm | ||
| padló | 0 cm | 40 ºC |
Ahhoz, hogy a fafelületek hőmérséklete a szaunázás kezdetére megfeleljen, a fűtését időben el kell kezdeni. Kb. 60 perc szükséges ahhoz, hogy a levegő hőmérséklete a 100ºC-ot elérje
Ha kedvet kapott egy saját szauna megrendeléséhez, kattintson www.saunabau.hu oldalra és tekintse meg ajánlatainkat!
Cikksorozatunk következő része: A helyes szaunázás fortélyai…
A szauna szó a finn nyelvből származik. A szaunázás egy fürdési módot fejez ki, mely Finnországban évszázadok óta elterjedt. Minden tó és folyó partján állnak kis fürdők, melyek az ott élők felfrissülését, felüdülését szolgálják.
Amikor ez a fajta fürdő Európában is megjelent, a szauna szó is átkerült a köztudatba. A szó maga egy fából készült kabint takar. A fával nem égetjük meg magunkat, ezért megengedett a használata olyan szokatlanul nagy hőmérsékleteknél is, amely eléri akár a 100ºC -ot. Fontos hogy a levegő elég száraz maradjon, hogy a nagy mennyiségű izzadság egy része el tudjon párologni. Az izzadság hűti a testet és megakadályozza, hogy a bőrünk túl forróvá váljon. Amennyiben ezt a tevékenységi folyamatot felöntéssel megszakítjuk, akkor a forró gőzben testünk ismét izzadni kezd.
A szaunázás második szakasza a test lehűtése. A tüdőt legjobban a külső levegőn hűthetjük, a bőrünket pedig hideg vízzel, vagy a hóban. A szauna tehát egy váltófürdő. Először forró, száraz levegő hatására felmelegszünk, ezt követően lehűlünk hideg vízben és a külső levegőn. A lehűtés ugyan olyan fontos, mint a forró, lazító és nyugtató szauna.
Az előbbiekben felvázolt folyamatot „szauna menetnek” nevezzük, amit a szaunázás során legalább egyszer meg kell ismételni. A rendszeres szauna használók általában három „szauna menetet” ismételnek meg a szaunázás során, amely kb.1½ - 2 órát vesz igénybe.A szauna arra a régi szokásra vezethető vissza, amikor az emberek egy helységben fürödtek és a tűz által felforrósított köveket vízzel locsolva gőz keletkezett. Felismerték, hogy ez a meleg gőz jól esik a szervezetnek, és gyógyító hatása is van.
Közép-európában és főleg német területeken széles körben elterjedt az ilyen típusú fürdő ám a középkor végére – kivéve Finnországot és Oroszország egyes területeit –eltűntek az otthonokból.
A világháborút követően teljes újdonságnak számított, hogy a hazatérő katonák, akik Finnországban megismerték és megszerették a szaunázást, saját hazájukban elkezdték terjeszteni annak használatát.
1936-ban az olimpiai játékok alkalmából szaunát nyitottak a sportolóknak Berlinben, ezáltal még több ember ismerkedhetett meg a szaunázás jótékony hatásaival.
Léteznek más fürdők is a szaunán kívül (orosz fürdő, római fürdő vagy a hordószerű izzasztó szerkezet), de jellemükben és főként hatásukban teljesen különböznek a szauna fürdőtől.
A legtöbb szauna a szülőföldjén, Finnországban található. Ott több mint 1, 4 millió létezik. A szaunát használók száma Finnországban kb. 3, 5 – 4 millió ember.
Napjainkban, Európában is egyre nő a szállodákban, iskolákban, idősek otthonában, szanatóriumokban és főleg saját otthonokban található szaunák száma.
